Sok minden kimaradt az elmúlt időszakban, amiről nem sikerült írnom, ilyen például, hogy Bendegúzt felvették a Teighnouth-i középiskolába, hogy mindenkinek a családból megünnepeltük a születésnapját, hogy haza látogattunk Magyarországra, és még sorolhatnám.
Miután két hete szombat éjszaka haza- (vagy vissza?)érkeztünk angliai otthonunkba, vasárnap csak pihentünk, hétfőn a kölköknek meg már kezdődött az iskola. Hétvégén viszont elmentünk kirándulni, és mivel már régóta szerettem volna megcsodálni a helyi pingvineket, ezért Torquay-ba mentünk, azon belül is a Living Coast nevű helyre.
Testközelből ismerkedtünk a Macaroni penguinnel, magyarul a bóbitás pingvin névvel illették, de személyszerint nekem a makaróni jobban tetszik:
Bendegúz kormoránt idomít. Jól elbeszélgettek, szárnyat tárogattak, stb.
Azok a pingvinek, akik nem járkálatk közöttünk, nem voltak ráccsal elválsztva, csak ilyen jelzőtábla figyelmeztetett minket, hogy tovább már nem követhetjük a kiszemelt madarat:
Zsombor csodálta a fókákat - vagy inább a verőfény csillogását a vizen.
A gyerkőcök megszelidítettek egy tengeri tehenet (igen jámbor jószág, szinte, mintha festették volna):
No, mi ez? Hát, igen.... én sem láttam még tengeri csillagot ilyen nézetből (alulról):
Az elmaradhatatlan tengeri csikó - ha ellenszenves, akkor viziló...
Ilyen rákot már fogtunk is a rákász felszerelésünkkel:
Átsétáltunk a felnyitható hídon, miután lezárták. Itt is véget ért a tél végre!